Pictorozzon tovább Pictor® Active-val!

Sövényszulák [Calystegia sepium]

Életforma:

A szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó lágy szárú, évelő, G1-es (talajban telelő tarackos, rizómás évelők) életformacsoportú gyomnövény.

Előfordulása:

Őshazája Eurázsiában van, de megtalálható az USA mérsékelt éghajlati övében is. Hazánk egész területén elterjedt. Előfordul bolygatott területeken, utak mentén, szántóföldeken, kertészeti állókultúrákban.

Károsítása:

Károsítása kettős. Egyrész vizet és tápanyagot von el az almafáktól, másrész rájuk csavarodva árnyékolja azokat, a szüretet megnehezíti. Többéves ültetvényekben a gyomborítás nagy részét az évelő növények adják. Az ültetvényekben, különösen az almában és a szőlőben az azonos hatóanyag-csoportba tartozó herbicidek éveken át tartó egyoldalú használata miatt speciális gyomszelekciós hatás alakul ki. Ez a folyamat pedig kedvez a sövényszulák gócszerű felszaporodásának.

Allelopatikus hatású, csírázást gátló anyagokat termel.

Életmód:

Évelő, tarackos életformájú. A tarackok csomóiból hajt ki tavasszal. A talajfelszín felett a gyökérnyak és hajtás találkozásánál a járulékos rügyekből fejleszti ki a hosszú, 2-3 méteresre megnövő oldalhajtásait. Fényigénye nagy, gyorsan nő. A hajtásai az óramutató járásával ellenkező irányban a mellette fejlődő növényre tekerednek. Ha a hajtás a talajfelszínre ér, tarackként kezd működni. A nedves termőhelyeket kedveli. A megtelepedés fázisában a magról történő ivaros és a tarackokkal történő ivartalan szaporodás jelentősége egyforma. Ha már megtelepedett egy adott területen a további terjedése főként vegetatív úton történik. Magjai kemény héjúak, így csírázása alacsony szintű. A keményhéjúságot az alternáló hőmérséklet vagy a héj fizikai, illetve kémiai sérülése oldja fel.

Morfológia:

A sövényszulák hosszú, 2-3 méter hosszú oldalhajtásokat fejlesztő tarackos, évelő növény.

Csíranövény: A hosszú nyelű széles, sziklevelek lekerekített négyszögletesek, csúcsi résznél kicsípettek, felső részen kissé hullámosak. A szikleveleken ujjasan elágazó érhálózat figyelhető meg. A sziklevél alatti szárrész sötétvörös, a sziklevelek erős illatúak. Az első lomblevelek szívalakúak. A csíranövény első két hajtása a talajfelszínre borul és tarackként kezd működni.

Lomblevelek: A lomblevelek nagyok, 5 cm hosszúak, nyelesek, mélyen szíves vállúak (nem fülesek, mint az apró szuláké), kopaszok. Csúcsuk hegyes.

Virág: A forrtszirmú virágok a levelek hónaljában fejlődnek egyesével. Kocsányuk hosszabb, mint a levelek nyele. Csészéje 5 cimpájú. A csészét két nagy murvalevél takarja. A virág színe fehér, pártája 3,5-6 cm hosszúságú. Júniustól szeptemberig virágzik.

Termés: Kétüregű toktermése kerekded, benne 3–4 szabálytalan tojás alakú, háromoldalú, fénytelen, sötétbarna színű mag helyezkedik el. A magok hossza 4,5-5 mm. Egy főhajtáson 100-400 db magot érlel. Kemény héjú magjai 10-15 évig tartják meg életképességüket.

Védekezés:

Agrotechnikai módszerek:

A sekélyen végzett szántás vagy tárcsázás segíti a felszaporodását, viszont a mélyszántással eredményesen lehet védekezni ellene. A gondozatlan, parlagon hagyott területeken felszaporodhat, ezért nagyon fontos ezeknek a területeknek is a szakszerű kezelése. Főként az idősebb almaültetvényekben fordul elő, mert a jó minőségben előkészített fiatal ültetvény talajában az évelő gyomfajok nem fordulnak elő, a magról kelő egyévesek dominálnak.

Ültetvényekben a sövényszulák elleni agrotechnikai védekezés része a füvesítés, a mulcsozás és a fekete fóliás talajtakarás. Mivel évelő növény, a mulcsréteget egy idő után átnövi.

Kémiai védekezés:

Gyomirtó szerekkel az agrotechnikai és a kémiai védekezéssel kombinációban. Fontos szempont, hogy a gyomirtó szeres kezelés idején a sövényszulák optimális fenológiai állapotban legyen, ami a gyomnövény virágzás előtti, virágzás kezdeti állapotát jelenti. Természetesen a kultúrnövény fenológiai érzékenysége is befolyásolja a herbicidkijuttatás idejét. A kertészeti állókultúrákban, gyümölcs- és szőlőültetvényekben a sövényszulák felszaporodása 2-3 herbicides kezeléssel szorítható vissza. Azokban az ültetvényekben viszont, ahol agrotechnikai védekezés is zajlik a sorközökben elhagyható a vegyszeres védekezés. A fasorok permetezésekor arra kell törekedni, hogy a gyomirtott sáv a lehető legkeskenyebb legyen, továbbá, hogy a növényvédő szer ne kerüljön az alma levelére, mert fitotoxikus hatást válthat ki.

Források:

Gyomnövények, gyombiológia, gyomirtás. Szerk.: Hunyadi Károly et al. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 2011.

Veszélyes 48. Szerk.: Benécsné Bárdi Gabriella et al. Mezőföldi Agrofórum Kiadó Kft. Szekszárd, 2005.

https://plants.ces.ncsu.edu/plants/calystegia-sepium/

Top