Kendermagbogár [Peritelus familiaris]
Előfordulása:
Az ormányosbogarak családjába (Curculionidae) tartozó kendermagbogár a Mediterráneumban elterjedt faj, hazánkban is megtalálható. Homoktalajú területeken fordul elő gyakrabban. Különösen gyümölcsös vagy erdő szomszédságában telepített szőlőültetvényekben szaporodik el.
Leírás:
Az imágó 4,5-6 mm hosszú. A félgömb alakú bogarak alapszíne szürke, rajtuk a világosbarna pikkelyszőrök foltokat alakítanak ki. Teste az érett kendermagra emlékeztető. Röpképtelen, mert szárnyfedői összenőttek. Rövid ormánya és térdes csápja van. Kifejlett lárvája piszkosfehér színű, 4,6-6,8 mm nagyságú.
Kártétel, kárkép:
Polifág faj, szőlőn, gyümölcsfaoltványokon, lombos- és tűlevelű fákon táplálkozhat, de más kétszikűeken is előfordulhat. A fő kártevő alak az imágó. A még ki nem pattant rügyeket odvasítja, „vakítja meg”, a fejlődő hajtásokat rágja meg. Az elpusztított rügyek helyett az alvórügyek hajtanak ki, azonban az azévi termés már megsemmisült. Kártétele még a következő évi termést is csökkentheti. A tőkén felülről lefelé halad a táplálkozása során. A bogarak inkább az éjszakai órákban aktívak. A jelenlétük leginkább az esti vagy a hajnali órákban észrevehető, amikor nagy számban mozognak a hajtások csúcsán. Több éven át tartó súlyos kártétel után évekre eltűnhet a területről. A lárvája pillangósvirágú növények gyökereinek rágásával okoz kárt.
Életmód:
Évente egy nemzedéke fejlődik. Imágó alakban telel át a talajban. A bogarak március-április folyamán bújnak elő és megkezdik az érési táplálkozásukat a tápnövényeiken, így a szőlőn is. A megtermékenyített nőstények a tojásaikat május-június folyamán a talajba helyezik, majd lágyszárú növényekre húzódnak. A kikelő lárvák lágyszárú növények gyökerén táplálkoznak. Nyár végén bebábozódnak a talajban, majd kikel az imágó, de már csak a következő év tavaszán bújik elő. A száraz, meleg időjárás elősegíti a felszaporodását.
Előrejelzése, védekezés:
A rügyeket jól bevonó, áztatásszerű permetezéssel hatékonyan lehet védekezni a kártevő ellen. Ha növényenként 1-2 imágó fordul elő, a védekezés indokolt.
Források:
- A növényvédelmi állattan kézikönyve III/B. Szerk.: Jermy Tibor és Balázs Klára. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1989
- A szántóföldi és kertészeti növények kártevői. szerk.: Jenser G., Mészáros Z., Sáringer Gy. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 1998
- north_east Haltrich Attila és mtsai: Növényvédelmi állattan. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, 2007
- north_east https://epa.oszk.hu/03200/03216/00003/pdf/EPA03216_kertikal_2017_04.pdf
- north_east https://www.agronaplo.hu/szakfolyoirat/2005/8/kerteszet/parlagon-allo-szoloteruletek-ujratelepitesenek-novenyvedelmi-feltetelei