Iratkozzon fel hírleveleinkre és egyéb szakmai anyagainkra!
Tovább

Fuzáriumos betegség [Fusarium poae]

Kukorica fuzáriumos szártőkorhadás és csőpenész (Fusarium spp.)

Kórokozó:

A Fuzárum fajok elleni védekezés a kukorica növényvédelmének meghatározó eleme. Ezek a világszerte elterjedt polifág, talajlakó, gyengültségi paraziták a közvetlen károkozás mellett az emberekre és a melegvérű állatokra mérgező hatású mikotoxinok termelése miatt veszélyesek. A Fusarium graminearum és a Fusarium culmorum a DON és zearalenon toxinokat termeli, míg a F. verticillioides a fumonizineket.

Kukorica fuzáriumos szártőkorhadás és csőpenész betegséget okozó fajok:

• Fusarium graminearum (teleomorf alakja: Gibberella zeae)

• Fusarium verticillioides (teleomorf alakja: Gibberella moniliformis)

• Fusarium moniliforme (teleomorf alakja: Gibberella fujikuroi)

• Fusarium culmorum (teleomorf alakja nem ismert)

• Fusarium subglutinans (teleomorf alakja: Gibberella subglutinans)

• Fusarium avenaceum (teleomorf alakja: Gibberella avenaceae)

Kártétel, tünet:

Az imént felsorolt kórokozók változatos tüneteket okoznak a kukoricán. Csíranövény-pusztulás, gyökér- és szárkorhadás, valamint csőpenészesedés léphet fel a fertőzés következtében. Gyökér- és szárkorhadás esetén a szár alapi részén a belső szövetek elpusztulnak, csak rostok maradnak vissza, amelyeket a gomba micéliuma rózsaszínűre színez. A beteg növények gyakran kidőlnek. A fertőzést leggyakrabban a F. graminearum és a F. verticillioides okozza. A fertőzés a gyökereken, a száron lévő sebeken keresztül jön létre. Az alsóbb szárközökön megjelenik a micélium, emellett peritéciumok is képződhetnek a szár felületén.

A kukorica termése a csúcsi vég irányából fertőződik meg. A gombamicélium beszövi a cső felszínét, összeragasztja a csuhéleveleket a csővel, behatol a csutkába, ahol a szövetek szétesését idézi elő. A gombaszövedék színe kezdetben fehér, majd rózsaszín árnyalatúvá válik. A beteg csövön fejlődő magok barnák és ráncosak, a belőlük kikelő csíranövények elpusztulnak. A csőpenészedést leggyakrabban szintén a F. graminearum és a F. verticillioides okozza.

Biológiája, környezeti igénye:

A fuzáriumfajok a növényi maradványokban, a talajban, illetve a vetőmagban képesek áttelelni. Mivel gyengültségi paraziták, a stresszhatásnak kitett növényeket betegítik meg. A stresszt okozhatják időjárási tényezők, különböző károsítók vagy a tápanyag-ellátottsággal lehetnek összefüggésben. A hűvös időben, vontatottan kelő növényeket a fuzáriumos csírapusztulás fenyegeti. A meleg (26-38 °C) időjárás (és ha egy száraz időszak után a virágzást követő 2-3 hét csapadékos) a szártőkorhadás kialakulásának kedvez, míg az érés idején érkező esők a csőpenész megjelenését valószínűsítik. Tovább árnyalható a kép azzal, hogy a hűvös, csapadékos időjárás a F. graminearum okozta csőfertőzést segíti elő, míg a torzsavirágzat kialakulásakor érkező meleg száraz légtömegek a F. verticillioides számára teremtenek kedvező környezeti feltételeket.

Védekezés:

A mono- és a búza-kukorica bikultúra kerülése, a vetőmagcsávázás és harmonikus tápanyag-ellátás a megelőzés fontos elemei. A gyors kezdeti növényfejlődést biztosító optimális időben történő vetés, a harmonikus tápanyag-ellátás, illetve az ellenálló hibridek használata a komplex védekezés része. A beteg növényi maradványok mély alászántása csökkenti a fertőzésveszélyt. A fertőzésnek kaput nyitó rovarkártétel elleni inszekticides kezelések szintén hozzájárulnak a fuzárium okozta megbetegedések visszaszorításához.

Források:

Kalászfuzáriózis (Fusarium spp.)

Kórokozó:

A búza fuzáriumos megbetegedésében 15 Fusarium-faj vesz részt. Ezek közül kettő – a Fusarium graminearum (teleomorf alak: Gibberella zeae) és a Fusarium culmorum – szerepe a meghatározó. A kalászfuzáriózis a legnagyobb gondot okozó búzabetegség. Ez két okra vezethető vissza. Egyrészt a fuzáriumos fertőzés kialakulásának kedvező évjáratokban nagy arányú, akár 50%-os termésveszteség is keletkezhet, másrészt a fuzárium gombák által termelt mikotoxinok súlyos, szaporodásbiológiai és emésztőrendszert érintő egészségügyi problémákat okoznak mind az emberek, mind a haszonállatok esetében. A gombatoxinok hőkezelés (pl. kenyérsütés) hatására sem bomlanak le. Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy búzaszemek fuzáriumfertőzöttsége nem áll egyenes arányban a szemek mikotoxin-tartalmával. A kalászokon főként a Fusarium graminearum jelenik meg.

Kártétel, tünet:

A fuzáriózis kórokozói a búzát a fejlődésének minden fázisában megtámadhatják. Amennyiben a kalászhányás idején vagy azt követően történik a fertőződés, kialakulhatnak a kalászfuzáriózis tünetei.

Ha a kalászhányáskor betegszik meg a búza, akkor a növények fejlődése lassul, majd megáll, csenevész kalászok képződnek, amelyek az idő múlásával a kényszerérés jeleit mutatják, illetve steril kalászok is fejlődhetnek. A szártövek barnán korhadtak, rothadtak, a gyökerek elhalnak. A szártő belsejében megtalálható a kórokozó fehér micéliuma.

A búza azonban a kalászhányást követően sincs biztonságban, a fuzáriumgomba a már kifejlett kalászt is megtámadhatja. A kórokozó a számára kedvező időjárási viszonyok között még a teljes viaszérés stádiumában is képes megbetegíteni búzát, a korai viaszérés idején pedig még kifejezetten fogékony a növény. A pelyvalevelek sárgulnak, kifehérednek, majd nedves időjárás esetén megjelenik rajtuk a rózsaszínes penészbevonat, ami a kórokozó spóratömegéből áll. A felületen apró, fekete, pontszerű képletek is létrejöhetnek, ezek a gomba peritéciumai (ivaros alak termőtestei). A szemek nem teljesednek ki, töppedtek lesznek, csökken az ezerszemtömeg. A kalászkák sterilekké is válhatnak. Amennyiben a fertőzés a kalásztengelyt érinti, a felette lévő rész elhal.

Biológiája, környezeti igénye:

A fuzáriózist okozó gombák félszaprofiták, az életciklusuk egy bizonyos szakaszában válnak parazitává. Erre leginkább akkor kerül sor, ha a gazdanövény legyengül. A kalászfuzáriózis kialakulásához a kalászolás és a virágzás körüli csapadékos időjárás kedvez, de ahhoz, hogy a kórokozók spórái csírázásnak induljanak, elég a hajnali harmatképződés a kalászok felszínén. A különböző Fusarim-fajok hőigénye eltérő. F. graminearum a meleg (20-25°C-os átlaghőmérséklet), míg a többi fuzáriumfaj inkább a hűvösebb, illetve mérsékelten meleg időszakban találja meg a számára optimális körülményeket. A melegkedvelő F. graminearum felelős elsősorban a kalászfuzáriózis kialakulásáért.

Képes áttelelni, fennmaradni a fertőzött vetőmagban, ivaros alakjával a növényi maradványokon, illetve a talajban vagy a talaj felszínén. Az áttelelésben a klamidospórák is fontos szerepet játszanak. Ezek jó ellenálló képességű, hosszú évekig életképes kitartó spórák. Az őszi búza a virágzáskor a legfogékonyabb a betegségre, de egészen a viaszérés végéig képes megtámadni a gomba.

Az aránytalan, túlzott nitrogénellátás a fuzáriumfertőződésre hajlamosító tényező.

Védekezés:

Az egészséges vetőmag használata, a megfelelő növényi sorrend kialakítása, a harmonikus tápanyag-ellátás és a betegséggel szemben kevésbé fogékony fajták választása csökkenti a fertőzés kialakulásának kockázatát. A fuzárium sok növényfaj megbetegedését okozhatja, ezek közé tartozik a kukorica is. A hazai vetésszerkezetben gyakran megtalálható búza-kukorica vetésváltás miatt, gyakorlatilag minden évben nagy mennyiségben jelen van a fertőző anyag. A helyzetet súlyosbítja a forgatás nélküli talajművelés terjedése, amely ebben az esetben növény-egészségügyi (és a mikotoxinok miatt állat- és humán-egészségügyi) kockázatot hordoz. A kalászfuzáriózis elleni kémiai védekezés időszaka a kalászhányás vége és a virágzás között van. Azokban a járványveszélyes évjáratokban, amikor az időjárás kedvez a betegség kialakulásának a permetezést már hamarabb, a kalászhányás idején el kell végezni. A védekezés során nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a gombaölő szer tökéletesen befedje a kalászt. Ehhez megfelelő fúvókát szükséges választani és a növényvédő szer tapadását segítő nedvesítőszereket alkalmazni. Emellett fontos a nagy lémennyiség használata és a permetezőgép megfelelő haladási sebességének megválasztása. Szem előtt kell tartani a különböző hatásmechanizmusú szerek rotációját is a szerrezisztencia kialakulásának megelőzése érdekében.

Források:

Szója fuzáriumos hervadása (Fusarium spp.)

Kórokozó:

A szója fuzáriumos hervadását különböző fuzárium fajok okozzák, ezek közül kiemelt jelentőségű a Fusarium oxysporum, a Fusarium solani és a Fusarium semitectum f. sp. tracheiphilum). A fuzáriumok mitospórás gombák. Széles gazdanövénykörrel rendelkeznek, így az előveteményből visszamaradt növényi maradványok is komoly fertőzési forrást jelenthetnek. Gyengültségi és sebparaziták, de valódi paraziták is lehetnek (pl. F. oxysporum). A szója fuzáriumos hervadása betegség világszerte elterjedt. Jelentős gazdasági kárt okozhat, akár az 50%-ot is elérheti a termésveszteség.

Kártétel, tünet:

A fertőzött, ráncos, zsugorodott magok egy része ki sem csírázik, másik részéből beteg csíranövények fejlődnek. A csírák deformálódottak, csavarodottak. A szikleveleken sötét foltok jelennek meg, később barnulnak, rothadnak. E tüneteket mutató sziklevelek fonákán nedves, páradús időben megjelenik a gomba pókhálószerű, szürkésfehér micéliumbevonata. Tracheomikózist is okozhat a fuzárium, ekkor az edénynyalábok barnulnak, a növények gyorsan hervadnak a virágzás idején, a növény csúcsa visszahajlik, a levelek sárgulnak, sodródnak, majd lehullanak, végül a tő elpusztul.

Biológiája, környezeti igénye:

A fertőzés a magból és a talajból is indulhat. A fuzáriumok makro- és mikrokonídiumokkal, valamint klamidospórákkal szaporodnak, de a F. oxysporum peritéciumokat is képez (teleomorf alakja a Nectria haematococca). A csírafertőzésnek a hűvös, nedves idő kedvez, míg a tracheomikózis a száraz, meleg aszályos időszakban fordul elő gyakrabban. A virágzás időszakában végzett öntözés csökkenti a hervadásos tünetek kialakulását.

Védekezés:

A betegség megelőzésének módszerei közé tartozik az egészséges, fémzárolt és csávázott vetőmag használata, valamint a betegségre kevésbé fogékony fajták választása. Az egyenletes, gyors, robbanásszerű kelés – amelynek előfeltétele a jó talaj-előkészítés is – csökkenti a csírakori fertőzés mértékét. A fertőzött növényi maradványok mélyre forgatásával gyéríthető a kórokozó előfordulása. Réztartamú készítmények használhatók a betegség ellen.

Források:

Top