2016 - A hatóanyag valóban mindig „ható”anyag?

Az őszi káposztarepce termesztéstechnológiájában jelentős változások történtek az elmúlt 10-15 évben, ami igaz a gyomirtásra is. Hiszen míg a 2000-es évek első felében a repcében zömmel csak a gabona-árvakelések ellen védekeztek a termelők, addig mára a területek nagy része már kétszikű gyomok elleni kezelést is kap.

A repce gyomirtására számos készítmény engedélyezett, melyek lehetnek egy hatóanyagot tartalmazó termékek vagy két, esetleg három hatóanyagot tartalmazó gyári kombinációk, de a hatásnövelés érdekében lehetőség van több készítmény tankkombinációban történő kijuttatására is. Új lehetőséget jelent a Clearfield® technológia repcében való megjelenése is, ahol az imidazolinon hatóanyagra toleráns repcehibridek és a hozzá tartozó herbicid együttes alkalmazása biztosítja a gyommentes állományt. Végignézve a lehetőségeket a megfelelő termék vagy kombináció kiválasztása akár még egyszerűnek is tűnhet, de a döntés helyessége csak hetekkel a gyomirtás után derül ki, és bizony előfordul, hogy utólag már másképpen választanánk. Hiszen a gyomirtás hatékonyságát számos olyan tényező befolyásolhatja, amelyeket nem láthatunk előre. Milyen magágyat sikerül készíteni az apró magvú repcének? Lesz-e elegendő csapadék a gyomirtó szer hatásához, vagy éppen mi történik, ha túl sok eső esik? Egyáltalán milyen gyomflóra jellemzi az adott táblát, és abból mi fog megjelenni? A kipermetezett hatóanyag valóban „ható” anyag lesz-e? Adódik tehát a kérdés: akkor mi alapján döntsünk a gyomirtásról?

A megfelelő készítmény kiválasztásakor akkor járunk el helyesen, ha olyan gyomirtó szer mellett döntünk, amellyel a legnagyobb eséllyel védhetők ki az említett bizonytalansági tényezők.

Legyen megbízható gyomirtó hatása a repce legfontosabb gyomnövényei ellen, használható legyen pre- vagy korai posztemergens kezelésre is, tehát legyen rugalmas, akkor is számíthassunk rá, ha az optimálisnál kevesebb csapadék esik, de a túl sok eső se okozzon gondot, és tartsa hosszú ideig gyommentesen a repcét. A BASF 2013 őszén vezette be a piacra a Butisan® Complete nevű gyomirtó szert, leváltva ezzel az addig népszerű és elismert Butisan® Star herbicidet. Milyen változást eredményezett a Butisan® Complete megjelenése a gyomirtó szerválasztékban? A Butisan® Star gyomirtó szerben a metazaklór adta a herbicid alaphatékonyságát, hiszen ez a hatóanyag rendkívül széles hatásspektrummal rendelkezik. A készítmény másik hatóanyaga a quinmerak, melynek erőssége a ragadós galaj elleni hatás, továbbá „besegít” a metazaklórnak. Ez a két hatóanyag egészült ki a más kultúrákból már jól ismert dimetenamid-P hatóanyaggal. Ahhoz, hogy felismerjük ennek jelentőségét, érdemes kicsit jobban szemügyre venni a metazaklór és a dimetenamid‑P hatóanyagokat. Mindkét hatóanyag a klóracetamidok csoportjába tartozik, de hatásukban és viselkedésükben lényeges különbségek vannak. Az egyik, hogy a metazaklór alapvetően a magról kelő kétszikű gyomok ellen hatékony, de néhány egyszikű gyom is érzékeny rá, mint például a nagy széltippan, a parlagi ecsetpázsit vagy a gabona-árvakelések azon egyedei, melyek a talaj felső rétegéből csíráznak. Ezzel szemben a dimetenamid-P erőssége inkább a magról kelő egyszikű gyomok, amely a fentebb említett gyomokkal szembeni erősebb hatásban nyilvánul meg, de javítja a metazaklór hatékonyságát számos kétszikű gyom ellen is. Ilyenek a pipacs, az ebszékfű vagy egyes keresztesvirágú gyomfajok, mint például a pásztortáska vagy a sebforrasztó zsombor. E mellett a dimetenamid-P igen erős hatással bír a gólyaorrfélék ellen is. A másik különbség a hatóanyagok vízoldékonyságában rejlik. Míg a metazaklór meglehetősen rosszul oldódik vízben (430 mg/l), azaz a kellő hatékonysághoz nagyobb mennyiségű csapadékra van szüksége, addig a dimetenamid-P vízoldékonysága nagyjából háromszor jobb (1449 mg/l), vagyis kevesebb csapadék esetén is van már gyomirtó hatás. Az 1. ábra jól szemlélteti ennek gyakorlati jelentőségét.

Preemergens gyomirtáskor optimális esetben, amikor kellő mennyiségű csapadék hullik, mindkét hatóanyag bemosódik a talaj felső 1–3 centiméteres rétegébe, ahonnan a gyomok csíráznak. A csírázó gyomok találkoznak a hatóanyaggal, megtörténik a hatóanyagfelvétel, aminek következtében a gyomok ki sem tudnak kelni, tehát sikeres lesz a gyomirtásunk. Mi azonban a helyzet akkor, ha a szükségesnél lényegesen kevesebb eső esik? A metazaklór gyakorlatilag a talaj felszínén marad, viszont a dimetenamid-P még ekkor is képes bejutni a legfelső talajrétegbe, ahol találkozik az ott éppen csírázó gyomokkal, tehát még ebben az esetben is van egy kezdeti gyomirtó hatásunk. Vagyis a lényeg, hogy szárazabb körülmények között sem vagyunk teljesen védtelenek a gyomokkal szemben. Amint megérkezik a csapadék, a metazaklór is „beindul”, és felerősödik a dimetenamid-P hatása is. A két hatóanyag együttműködése korai posztemergens kezeléskor, vagyis amikor az éppen kikelt szikleveles gyomokat célozzuk meg, szintén jól érzékelhető. Azt tudni kell, hogy a korai posztemergens kezelések hatékonysága alapvetően itt is a lehullott csapadéktól függ, hiszen ebben az esetben is szükség van az esőre, amely a felszívódás helyére mossa a hatóanyagokat. A 2. ábra azt mutatja, hogy a két hatóanyag felszívódása a fiatal gyomnövények egyes részein milyen arányú.

Jól látható, hogy amíg a metazaklór elsősorban a gyökéren keresztül szívódik fel, addig a dimetenamid-P nagyobb része a szik alatti szárrészen, illetve a fiatal sziklevelen keresztül jut be a növénybe. Ha itt is az optimális esetből indulunk ki, vagyis abból, hogy a kezelés megkapja a kellő mennyiségű bemosó csapadékot, akkor mindkét hatóanyag teljes mértékben ki tudja fejteni hatását. Az kihívás szintén abban az esetben van, amikor a szükségesnél kevesebb eső esik. Ekkor a metazaklór ugyan nem éri el a gyökereket, viszont ott van a szik alatti szárrész zónájában, ahol egy része fel tud szívódni a növénybe. A dimetenamid-P egy nagyobb mennyisége bejut a sziklevélen keresztül, míg egy másik része szintén a szik alatti szárrész zónájába kerül, ahol a másik fontos felszívódási helye van. Vagyis a dimetenamid-P ebben az esetben is jelentősen javít a metazaklór hatékonyságán. Ezt hívjuk „kombi effektnek”, amelyben jól látható, hogy milyen jól egészíti ki egymást a két hatóanyag.

A dimetenamid-P jó vízoldékonysága más esetekben is érzékelhető előnyökkel jár. A repcevetések előveteménye általában valamilyen kalászos növény. A gyakorlatból jól tudjuk, hogy az aratás során elszóródott búza- vagy árpaszemek árvakelésként meg fognak jelenni a repcében. Ennek mértéke nagyban függ az aratás utáni talajműveléstől, valamint a csapadéktól. Sekély tarlóhántással és kellő talajnedvességgel az árvakelések jó része már a nyár folyamán ki fog kelni, csökkentve ezzel az őszi fertőzés mértékét. Viszont ebben az esetben is számolnunk kell némi árvakelés megjelenésével. Amennyiben a Butisan® Complete kipermetezése után megjön a kellő mennyiségű csapadék, a gabona-árvakelések ellen erősebb hatékonysággal számolhatunk, hiszen a mélyebben csírázó gabonaszemek is találkozni fognak a dimetenamid-P-vel. Ez nagyban segíti a speciális egyszikűirtó készítmények jobb időzítését a gabona-árvakelések ellen (3. ábra).

Napjainkra repcében is elterjedt gyakorlat lett a forgatás nélküli talajművelés. A technológia lényege, hogy a talajt szántás nélkül, lazító eszközök használatára alapozva készítjük elő a repcének. A technológiával jár, hogy az elővetemény maradványainak egy része felaprítva a talajfelszínen marad. Ennek gyakorlati előnye, hogy csökkentia talaj párolgását, azaz a vízveszteséget, viszont negatívan befolyásolja a talajon keresztül ható gyomirtó szerek hatékonyságát.

A dimetenamid-P használata viszont jelentősen javít ezen helyzeten is, ami szintén a jó vízoldékonyságra vezethető vissza.

Kipermetezés után ugyanis a dimetenamid-P a lehulló eső segítségével a talaj felszínén lévő felaprított növényi maradványok „takarásában” lévő talajfelszínre is eljut, és ezzel megakadályozza, hogy a gyomok ott is kikelhessenek (4. ábra).

Összefoglalva megállapítható, hogy a dimetenamid-P többféle helyzetben is képes jelentősen javítani a metazaklór gyomirtó hatását, melyek a következők:

• megnövelt hatás a pipacs, az ebszékfű, a pásztortáska és a sebforrasztó zsombor ellen,
• megnövelt hatás az egyszikű gyomok ellen, beleértve a mélyebbről csírázó gabona-árvakeléseket is
• jobb vízoldékonysága révén kevesebb bemosó csapadék esetén sem vagyunk védtelenek a gyomokkal szemben
• biztosabb és hatékonyabb gyomirtó hatás mind pre-, mind pedig korai posztemergens alkalmazáskor
• erősebb gyomirtó hatás a forgatás nélküli, mulcstechnológiák esetében, használatával a quinmerak mellett egy másik hatóanyag is segíti a metazaklór hatását, mellyel jelentősen csökkenthetők a gyomirtás során fellépő kockázati tényezők hatásai, ami a gyomirtás jobb hatékonyságát eredményezi.

A metazaklór és dimetenamid-P „kombi effekt” hatása biztosítja a gyomoktól mentes repcetáblát minden Butisan® Complete felhasználó számára.

Molnár Szabolcs

termékmenedzser