Sodrómolyok [Tortricidae]
Előfordulása:
A sodrómolyok családjához (Tortricidae) számos gyümölcs-kártevő faj tartozik. Elnevezésük a hajtáson okozott kártétel jellegzetességére utal, ugyanis besodorják és összeszövik a leveleket. A csonthéjasokat, így a cseresznyét és a meggyet is több sodrómoly faj hernyói veszélyeztetik. Ezek közül a legfontosabbak közt említhető az almailonca (Adoxolphyes orana), a kerti sodrómoly (Pandemis cerasana), a ligeti sodrómoly (Pandemis heparana) és a dudva sodrómoly (Archips podana).
Leírás:
Élénk színű molyok, elülső szárnyuk rendszerint trapéz alakú. Több faj szárnyán tükörfolt figyelhető meg, amely, tulajdonképpen egy fémes fényű kör alakú folt. Lárvájuk típusa hernyó.
Kártétel, kárkép:
Az áttelelt hernyók a fakadó hajtások leveleit sodorják össze, a rügyeket és a fiatal leveleket fogyasztják, de a már kötődött gyümölcsöt is károsíthatják. A nyári nemzedék hernyói a gyümölcs felületén táplálkoznak. Általában a gyümölcshöz szőtt levél védelmében találhatók meg. Az általuk okozott sérülések utat nyitnak a monília kórokozójának. A begyógyuló, parásodó sebek a gyümölcs torzulásához, piaci értékének csökkenéséhez vezetnek.
Életmód:
Legtöbb fajnak két nemzedéke van. A hernyók telelnek át. Kora tavasszal, rügyfakadáskor jönnek elő, és kezdetben a rügyeket, majd a fiatal leveleket károsítják. Összesodorják a hajtásokat, és ezek védelmében rágják meg a leveleket és a virágokat. Hűvös tavaszon, amikor a hernyók fejlődése elhúzódó, előfordulhat, hogy az áttelelő nemzedék fejlett lárvái a fiatal gyümölcsöket is károsíthatják. A lárvák gyakran összesodort levelekben vagy kéregrepedésekben, laza szövedékben alakulnak bábbá. Az áttelelő nemzedék lepkéi május-június folyamán rajzanak. A megtermékenyített nőstények csomókban rakják le a tojásaikat. A nyári nemzedék hernyói a termések fejlődésének és érésének időszakában jelennek meg és okoznak kárt gyümölcsök felületes rágásával. Az második nemzedék lepkéi július-augusztus, esetleg szeptember folyamán repülnek. Tömeges elszaporodásuk főként a kezeletlen, illetve az erdők szomszédságába telepített gyümölcsösökben fordul elő. Fejlődésüknek kedvez a meleg, párás időjárás.
Előrejelzése, védekezés:
Tavasszal a hernyófertőzöttség megállapításához fánkét 100 db véletlenszerűen kiválasztott hajtás és rügy vizsgálatát szükséges elvégezni. Cseresznye és meggy esetén a kártétel küszöbértéke 3 sodrómoly hernyó/100 minta. A nyár folyamán a lepkék rajzása illat- és szexferomon csapdákkal követhető. Egyes fajok esetében feromonos légtértelítés technológia is alkalmazható. A sodrómolyok elleni védekezéshez számos készítmény közül lehet választani. Az áttelelő lárvák száma metszéssel, valamint a lehullott növényi részek összegyűjtésével és megsemmisítésével csökkenthető. A rovarölő szeres kezelés a hernyók kora tavaszi előbújását követően a legeredményesebb. A virágzó gyümölcsfák permetezésekor fontos a méhek védelmére tekintettel lenni.
Források:
- north_east https://mek.oszk.hu/14900/14930/14930.pdf
- north_east https://www.kormanyhivatal.hu/hu/veszprem/hirek/aktualis-noveny-es-talajvedelmi-teendok-aprilisban
- north_east https://agroforum.hu/szaktanacsadas-kerdesek/mely-kartevok-jelenletere-szamithatunk-legeloszor-tavasszal-a-gyumolcsfakon/
- M. Hluchy és mtsai: A gyümölcsfák és a szőlő betegségei és kártevői. Biocont Laboratory. Bratislava, 2007
- north_east Haltrich Attila és mtsai: Növényvédelmi állattan. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, 2007:
- north_east http://real-j.mtak.hu/23762/2/novenyvedelem_2017_4.pdf
- Ripka Géza: Növények integrált termesztése I., NAKVI
- Kártevők elleni védekezés II. szerk.: Seprős Imre. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Budapest, 2001
- Tóth Miklós: Gyümölcsfélék és a szőlő kiskerti védelme. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 2008