Iratkozzon fel hírleveleinkre és egyéb szakmai anyagainkra!
Tovább

Almafa-varasodás [Venturia inaequalis]

Kórokozó:

Az alma varasodás (fuzikládium) betegségét a Venturia inaequalis nevű pszeudotéciumos gomba okozza (konídiumtartós alakja: Spilocaea pomi). Az alma nagy jelentőségű betegsége a lisztharmattal együtt, növényvédelmi technológiáját alapvetően meghatározza.

Kártétel, tünet:

A tünetek a korona valamennyi részén megfigyelhetők.

A leveleken a szórtan elhelyezkedő, 5-10 mm átmérőjű kör alakú foltok a teljes vegetációs időszakban előfordulhatnak. A levél színe felé domborodó foltok színe kezdetben világoszöld, majd a levél mindkét oldalán bársonyos barnává válik, megjelenik rajta a gomba konídiumtartó-gyepe. A kórfolyamat előrehaladtával a folt elhal, színe szürkésbarnává alakul, végül a levél lehullik.

A virágon is – szirom- és csészelevélen, virágkocsányon – megjelenhet a konídiumtartó-gyep. A fertőzött virágok nem kötnek, lehullanak.

A gyümölcsön is megfigyelhetők a varasodás jellegzetes tünetei. Szintén 5-10 mm átmérőjű sötétbarna foltok jelennek meg, amelyek idővel elparásodnak. A fertőzött és az egészséges szövetek eltérő növekedése miatt a gyümölcs felszíne torzul, repedezetté válik. A repedésekben másodlagos kórokozók jelennek meg. Gyakran féloldalas gyümölcsök keletkeznek.

A közvetlen szüret előtti fertőződés azért veszélyes, mert a tünetek sokszor csak a tárolás idején jelennek meg.

Biológiája, környezeti igénye:

A gomba a lehullott beteg leveleken pszeudotécium formában telel át. A termőtestekből tavasszal aszkospórák lövellnek ki, amelyek a légmozgás segítségével jutnak el az almafa különböző részeire. Ahhoz, hogy az aszkospórák ki tudjanak szóródni, arra van szükség, hogy a levél átnedvesedjen (legalább 10 mm csapadék kell), majd megszáradjon, továbbá, hogy a hőmérséklet a 2°C-ot haladja meg (2°C alatt vontatott a spórakiszóródás). Az optimális hőmérsékleti tartomány 17 és 24 °C között van. A növényfelületre érve az aszkospórák csíratömlőt hajtanak, amely áttöri a kutikulát és a gomba micéliuma a kutikula alatt fejlődik, majd az epidermisz felszakad és a növény felszínén létrehozza a gomba a konídiumtartó-gyepet. A konídiumtartókon képződő konídiumok az esőcseppekkel terjednek tovább a fa koronájában. A konídiumnemzedékek kéthetente követik egymást. A csíratömlő-fejlődés feltétele az, hogy a felszín nedves legyen (harmat is elegendő), illetve a léghőmérséklet alakulása is befolyásolja a képződését. Magasabb hőmérsékleten a fertőzés kialakulásához a rövidebb ideig fennálló felszíni nedvesség elegendő. Az aszkospórák kedvezőtlen körülmények között is hosszan megőrzik az életképességüket.

Védekezés:

Fajták közt fogékonyságbeli különbségek vannak, az ültetvénytelepítés során érdemes varasodás-rezisztens fajtákat választani. A védekezés egyik iránya a pszeudotéciumok képződésének megakadályozása. Ennek módja lehet a fertőzött levelek összegyűjtés és megsemmisítése, kémia kezelése, illetve a korhadásukat gyorsító nitrogén műtrágya kijuttatása.

A védekezést fontos zöldbimbós állapotban megkezdeni, mert nem zárható ki, hogy az aszkospórák okozta primér fertőződés már a virágok kinyílása előtt megtörténik. Az aszkospóra kiszóródásának (90-95%-ának) időszaka az egérfüles fenofázistól a virágzást követő második hét végéig tart. Az almafák konídiumos és aszkospórás fertőzése elleni védekezés időpontját az előrejelzésekre alapozva érdemes végrehajtani. Kontakt és felszívódó készítmények használatára egyaránt szükség van. A hatóanyagok megválasztása során szem előtt kell tartani a rezisztenciakialakulás veszélyének csökkentését.

Források:

Top