Szeptóriás levélfoltosság [Zymoseptoria tritici]






Kórokozó:
A szeptóriás levélfoltosság betegség kórokozója a Zymoseptoria tritici nevű gomba. Korábbi elnevezése Septoria tritici. Teleomorf alakja a Mycosphaerella graminicola.
A gomba gazdanövényei között első helyen a búza szerepel, de megtámadhatja az árpát, a rozsot, a zabot és a pázsitfűféléket is.
Kártétel, tünet:
A betegség először az alsó leveleken jelentkezik, majd halad a felsőbb levélszintek felé. A leveleken kívül a levélhüvelyt és a szárat is megfertőzheti a kórokozó, de a kalászt nem. A gomba a levélbe a légzőnyílásokon jut be, a micélium a sejtközötti járatokat behálózza. Ujjszerűen elágazó képződményeivel behatol a sejtebe és az élő növényi sejtből táplálkozik. Később elpusztítja a károsított növényi sejtet és nekrotróffá válik. Jellegzetes tünet a hosszúkás, általában párhuzamos oldalú foltok megjelenése, amelyek kezdetben világoszöldek, sárgák a gomba klorofillbontása miatt, majd megbarnulnak, nekrotizálódnak. A közepük ekkor kivilágosodik és az erek mentén megjelennek rajtuk a kórokozó termőtestei, a piknídiumok apró, gombostűfejnyi, fekete pontok formájában. A foltok idővel összefolynak, majd a levelek elszáradnak, csökken a gabona asszimilációs felülete, ami a termésveszteség kialakulásához és a termésminőség romlásához vezet. Az erős fertőzés esetén 30-50%-os terméskiesést is okozhat a Zymoseptoria tritici. Súlyos levélszáradás már a bokrosodás fázisában és virágzás után is előfordulhat.
Biológiája, környezeti igénye:
A kórokozó a fertőzött növényi maradványokban akár három éven átmegőrizheti az életképességét. Áttelelhet a gomba nyugvómicélium vagy piknídium formájában. Fertőzési forrás lehet a vetőmag is. A legkedvezőbb hőmérsékleti tartomány a kórokozó számára a 15-20°C közötti tartományba esik. A gomba megtelepedéséhez a levelek hat órán át tartó vízborítottsága szükséges. A fertőzés tehát csapadékos, mérsékelten meleg, szeles időben a legvalószínűbb a kalászos gabona szárba indulását követően. A Zymoseptoria tritici fejlődési ciklusa 12-16 nap.
Védekezés:
Mivel három éven át is fennmaradhat a kórokozó a fertőzött növényi részeken, nagyon fontos ezek mélyre történő alászánása, tehát a forgatás nélküli talajművelés ebben az esetben kerülendő. A harmonikus tápanyag-ellátottság növeli a gabona stressztűrő képességét. A túlzott nitrogéntrágyázásban részesített és a túl sűrű állományok könnyeben megfertőződhetnek. A betegségre kevésbé fogékony fajták választásával, a helyes növényi sorrend kialakításával és az árvakelések pusztításával csökkenthető a fertőződés kockázata. Mélyebb fekvésű, belvizes területeket nem ajánlott termőhelyül választani. Érdemes kerülni a túl korai vetést, mert ekkor szeptember-október folyamán még kifejlődhet egy teljes fertőzési ciklusa a kórokozónak. A gomba ellen többféle hatóanyag áll rendelkezésre. Kiemelt jelentőségű a zászlós levél védelme. Ha a gomba bejutott a levél szövetébe csak a szisztemikus, illetve kombinált hatóanyagú készítmények biztosítanak hatékony védelmet. Az állománykezelés optimális időpontja a kalászolás kezdetén van. A vetőmagcsávázás megakadályozza a maggal történő fertőződést.
Források:
- north_east https://agroforum.hu/szakcikkek/novenyvedelem-szakcikkek/szeptorias-levelfoltossag-egy-regi-uj-betegseg/
- A szántóföldi növények betegségei. Szerk.: Horváth József. Második kiadás. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 1995
- Érsek Tibor-Németh Lajos: Növénykórtan. Mosonmagyaróvár, 2013
- Növényvédelemtan II./1. Szerk: Petróczi István. Gödöllő, 1989