Apiognomóniás levélfoltosság [Apiognomonia erythrostoma]

Kórokozó:

A kajszi apiognomóniás levélfoltosságát az Apiognomonia erythrostoma peritéciumos gomba (ivartalan, piknídiumos alakja a Phomopsis stipata) okozza. A betegség 1958 óta ismert Magyarországon. A kórokozó gazdanövénye a kajszi. A betegség következtében nagy mértékű lombhullás következik be, ami jelentős termésveszteséghez vezethet. Az ültetvény általános kondíciójának romlása kihat a következő évi hozamra is.

Kártétel, tünet:

Kezdetben világoszöld, sárga 4-5 mm átmérőjű, elmosódott szélű foltok jelennek meg a levélen. A fonáki oldalon az erek vörösbarna színűek. Az első tünetek megjelenésére június közepétől, a fertőzést követő 2-3. héten lehet számítani. Később a foltok megnagyobbodnak, sárga udvarral övezettek lesznek és színük vöröses-, majd szürkésbarnára változik. A fonáki oldalon kialakulnak a gomba ivartalan termőtestei a fekete piknídiumok. A levelek kanalasodnak, majd lehullanak.

Biológiája, környezeti igénye:

A lehullott beteg levelekben márciusban alakulnak ki a gomba ivaros termőtestei, a peritéciumok, amelyek a sziromhullás idejére aszkospórákat juttatnak a levegőbe. A fertőzés terjedésében az aszkospórák szerepe a meghatározó, ugyanis a piknídiumokban keletkező β-piknokonídiumok nem csíráznak ki, nem viszik tovább a betegséget. A fokozatosan beérő aszkospórák kiszóródását a lehullott eső mennyisége szabja meg. A fertőzés terjedésének a nedves, csapadékos időjárás kedvez. A gomba számára optimális hőmérséklet 22 és 24°C közötti tartományba esik. Legsúlyosabb fertőzésre csapadékos május esetén lehet számítani.

Védekezés:

A védekezés középpontjában az aszkospóra-képződés megakadályozása áll. A fertőzött levelek megsemmisítése elengedhetetlen. A lehullott lomb karbamidos permetezése elősegíti a levelek lebomlását, ami a peritéciumok kialakulásnak elmaradását eredményezi. A monília elleni kezelés a gnomónia korai fertőzése ellen is védelmet nyújt. Virágzás után kontakt hatású növényvédő szerekkel, május közepétől felszívódó készítményekkel érdemes permetezni.

Források:

Tóth Miklós: Gyümölcsfélék és a szőlő kiskerti védelme. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 2008
Glits Márton-Folk Győző: Kertészeti növénykórtan. Mezőgazda Kiadó. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest, 2000
M. Hluchy és mtsai: A gyümölcsfák és a szőlő betegségei és kártevői. Biocont Laboratory. Bratislava, 2007
https://agraragazat.hu/hir/gyumolcsfak-lombvedelme-letermest-kovetoen/