BASF Agrodivízió Magyarország Főoldal

Középiskolai tanár és szőlészeti vezető egy személyben – mi köti össze a kettőt? A Pannonhalmi Bencés Rend

Kötetlen beszélgetés Drozdík Attilával, a Pannonhalmi Apátsági Pincészet szőlészével


Mottó: „Szeressétek azt a növényt”


A Szent Márton-hegyen mintha mindig sütne a nap, de ha épp nem süt, akkor is, valahogy mindig csodaszép. És már az első mondatban akaratlanul is összekapcsolódik a Bencés rend a szőlészettel. Hiszen Szent Márton-hegyén kapott otthont a rend, melyet a szőlészek védőszentjéről neveztek el. A szőlészetről is az első írásos emléket az Apátság Alapítólevelében találjuk. Mi rendszeresen kedden vagy csütörtökön találkozunk, ekkor van a „szőlős nap”.

És azonnal felmerül a kérdés:

Hogyan lettél kémiatanárból szőlész?

Nem lettem, mindkettő vagyok egy személyben. És ha választani kell, előbb volt kapcsolatom a szőlővel, mint a kémiával. Családommal a Felvidékről származunk, Selmecbányán érettségiztem, majd Debrecenben folytattam tanulmányimat. Édesapámmal még mindig foglalkozunk otthon, Párkányban is szőlővel és borral, 3,5 hektáros felületen. Nagyon fontos számomra ez a háttér, és nem csak nekem, hanem feleségemnek és négy fiamnak is. Minden munkát együtt végzünk a metszéstől a szüretig. Ők is a „Bencésekhez” járnak, kettőt közülük tanítok is.

Hogyan kerültél kapcsolatba az apátsági szőlőkkel?

2001-ben települtek az első ültetvények. De nem itt kezdődik a történet. Miért is kellett szőlő a bencéseknek? Mert korábban több száz hektáros birtokuk volt az ország szinte minden területén. A rendszerváltozás után az egyház a gazdasági javait nem kapta vissza. Rengeteg intézményt kell fenntartania: a rendet, a gimnáziumot, a főiskolát, a szociális otthont. Az állami normatíva nem fedezi a fenntartásukat, így olyan vállalkozásokat kellett keresni, melyekből jövedelme származik a rendnek. De fontos volt, hogy visszatérjenek ahhoz, amit mindig is csináltak. Ez volt a kiindulópont és így döntöttek amellett: borászatot építenek és hozzá saját szőlőültetvényeket telepítenek. Az egyház rendelkezett egy régi pincével, mely a XI-XVI. század között épült, de az 1947-ben a TSZ-hez, majd magántulajdonba került. (Azóta sikerült megvásárolnia a Bencés Rendnek és kulturális-gasztronómiai-idegenforgalmi célokat fog szolgálni.) Új, „zöldmezős” beruházásba kezdtek az Apátság épülete mellett a hegyoldalban. Czigány Tamás építész és Gál Tibor együtt tervezték az akkor még egyedülállónak számító gravitáción alapuló feldolgozót. Szerencsés páros volt az övék – sajnos Tibor már nincs köztünk. A két szakember együtt dolgozott; összekapcsolódott az építészet és a borászat. Tibor a területek és a szőlőfajták kiválasztásában is sokat segített. Itt már én is bekapcsolódtam. Egyszerűen természetes volt, hogy a szőlővel is foglalkozni fogok. A gimnáziumból egyenes út vezetett ide és a mai napig mindkét feladatot örömmel végzem.

Hol találhatóak a területek és milyen fajtákat ajánlott Tibor?

Széldomb, Packalló, Tavaszó, Babszökő a dűlőink (első kettő korábban is egyházi birtok volt). Mindenütt más talajtípusok vannak: meszes altalajon lösz (Széldomb), fehér agyag (Babszökő) és vörös agyag (Packalló, Écs környékén). Logisztikailag nem könnyű ennyi területen dolgozni (50 hektár az összes szőlőültetvény), de mindegyik területnek megvan az egyedisége, szépsége. Mivel Tibor ismerte a világ jelentős szőlőtermő vidékeit, tudta, melyik területünk milyen jellegű: az Elzász (Rajnai rizling, Tramini), Loire völgye (Sauvignon blanc) és Burgundia (Pinot noir) együtt megtalálható itt, Pannonhalmán. Emellett valami fantasztikus érzékkel választotta ki az egyik csúcsborunk, az Infusiot szolgáló két szőlőfajtát és helyüket: a Cabernet franc a legmelegebb, legmagasabb területünkön kapott helyet és körbeöleli a Merlot. Egy későbbi telepítési hullámban, 2007-ben Olaszrizlinget és Pinot blanc-t telepítettünk.

Nagyon különleges és szép neveket kapnak a boraitok. A névválasztásban is szerepe van a Bencés Rendnek?

Természetesen, mint itt mindenben. Cirill Atyával igen aktív, csaknem mindennapos a kapcsolatunk; vele együtt Tamás (marketing vezető) is természetesen részt vesz a névválasztásban.

Hemina – a térfogategységben nem mérhető bormennyiség, Santus Martinus – a hegy védőszentje, Tricollis – a három domb, Prior – elöljáró szerzetes, Salve – Üdvözlégy, Infusio – a rendkívüli ünnepek bora.

Milyen művelésmódot alkalmaztok az ültetvényekben?

Édesapám arra tanított: „A szőlő szereti, ha mindennap köszönnek neki.” Ezt valljuk mi is. Foglalkozni kell vele mindig. Guyot-művelésmódúak az ültetvényeink, a szálvesszőt 60 cm-en kötjük le, így a lehető legmagasabb lombfalat érjük el. Rendkívül fontosnak tartom, hiszen a minőséghez szükség van levélre, sok-sok levélre, mely asszimilál. 5200 tőke áll egy hektáron (2,4 x 0,8 m). A szőlőmunkások megszokták, hogy meg kell hajolni a szőlők előtt. Csakis kellő alázattal és szeretettel lehet hozzányúlni, és ha így teszünk, a növény ezt meghálálja. „Szeressétek azt a növényt” – mondja minden nap Vendégh Balázs, aki a jobbkezem a szőlőben. Enélkül nem érdemes foglalkozni vele.

A növényvédelemben mi számodra a legfontosabb?

Kémia tanár vagyok, igyekszem megérteni, mi, hogyan működik. 5 hektáron folytattunk bioművelést egy Uniós projekt keretében, mely az idén lezárult. Megismertük az itt bevetett készítményeket és ahol lehet, beépítjük a „konvencionális” védelembe. (Attila ezzel a megnevezéssel az integrált, AKG-s területeit jelöli.) A növényvédelemben az elsődleges cél természetesen a növény egészsége. Szigorú, de az adott helyzethez maximálisan igazodó technológiát alkalmazunk. Igen, a BASF készítményeinek aktív felhasználói vagyunk. A Vivát® gyűjtőcsomag (Acrobat® MZ WG és Vivando®), a Collis® SC és a kontaktcsomagok közül a Delan® 700 WG + Kumulus® S, illetve a Copac® Flow + Kumulus S is részét képezi a technológiánknak. A bizalmam maximális a termékek iránt, még sohasem csalódtam bennük. 2013-ban az új Enervin®-t is kipróbáltuk a teljes területünkön. Szimpatikus a hatásmechanizmusa, hogy kontakt is, de nem is, hogy épp akkor szabadulnak fel hatóanyagai, mikor arra a peronoszpóra ellen leginkább szükség van. Virágzáskor szükség volt a rengeteg csapadék miatt a Collis SC-re és az Acrobat MZ WG-re, majd peronoszpóra ellen nem tartottuk indokoltnak az újabb felszívódó készítményt, így tökéletes választás volt az Enervin és a peronoszpórának esélye sem volt, ráadásul az idő is szárazabbra és melegebbre fordult. A lisztharmat ellen már az első kontaktkezelést követően, virágzás előtt kétszer is használtuk a Vivandót. Nagyon erős volt a fertőzési nyomás és hiszem, hogy ha a technológia elején szigorúak vagyunk, virágzás után már sokkal könnyebb dolgunk van. Szép, egészséges szőlőt tudtunk szüretelni és ez a legfontosabb!

Mit gondolsz a BASF egyéb szolgáltatásairól?

Nagyon hasznos volt számunkra, amikor a BASF-fel együttműködve sikerült a kijuttatástechnikánk minőségén javítanunk. Ez valóban segítette a mindennapi növényvédelmi munkáink minőségének emelését. Az előrejelző rendszerüket már ismerem, a borvidékünkön 2014 tavaszától lesz elérhető, már nagyon várom! Az lisztharmat primer aszkospóra-infekciójára külön fogok figyelni. (elérhető a www.szoloelorejelzes.hu weboldalon)

Ha egy gondolattal kellene összefoglalni, mit tartasz a szőlőtermesztésben a legfontosabbnak, mi lenne az?

A legfontosabbnak az igényes kézimunka és a pontos gépi munka összehangolását tartom. De egy metszést, a különböző válogatásokat (hajtás- és fürtválogatás), a levelezést sosem tudnám gépre bízni. A mi elvárásaink mások. Ahogy minden ember, úgy minden növény is egyéniség. Addig akarom ezt a munkát csinálni, amíg ember kell a szőlőbe. Olyan ember, aki „szereti ezt a növényt”.

Nagyon köszönöm Attilának azt az egész délelőttöt, amit rám szánt. És azokat az aktív szakmai beszélgetéseket, melyeket rendszeresen folytatunk mindkettőnk épülésére.



Dr. Mikóczy Nárcisz

regionális szőlészeti szaktanácsadó




Utószó:

A Pannonhalmi Borvidék az ország egyik legkisebb borvidéke. Köszönhetően a rendkívüli összefogásnak, aktivitásnak Liptai Zsoltnak a hegyközség elnökének és Hangyál Balázs hegybírónak, az országban a harmadik az elmúlt években telepített szőlőültetvény-felületek nagyságrendjében. Emellett példaértékű az a munka, melyet a szőlész-borász közösség építésére fordítanak.


A növényvédő szereket biztonságosan kell használni. Használat előtt - különösen figyelmeztető mondatok és jelek tekintetében - mindig olvassa el a címkét és a használati útmutatót!