BASF Agrodivízió Magyarország Főoldal

Szőlővédelmi szaktanácsok és újdonságok

Hazánkban a szőlő legveszedelmesebb gombabetegsége a lisztharmat. Mivel a betegséget okozó gomba térbeli terjedése korlátozott, és a szőlőbogyók fogékony időszakában a fertőzés környezeti feltételei kedvezőek – gyakorlatilag nem függenek az időjárástól –, így egy adott szőlőterületen a kórfolyamat alakulása már az indulásnál eldől: minél korábban és minél nagyobb gyakorisággal jelennek meg a primer fertőzés tünetei, annál nagyobb lisztharmatnyomás alakulhat ki. Az első tünetek pedig általában már hetekkel a virágzás előtt megjelennek a szőlő fás kérgéhez legközelebb eső levelek fonákán.

De ha ez így van, akkor miért nem itt avatkozunk be nagy hatékonysággal, hogy csírájában fojtsuk el a lisztharmatot, hogy a bogyók meg se betegedhessenek? Miért mindenki a jóval később bekövetkező bogyófertőzés ellen keresi a megoldást, addig pedig utat enged a lisztharmatgombának, hadd szaporodjon?!

Amennyiben érdeklik a válaszok, olvassa el kollégáink "Sercadis®: mindig egy lépéssel a lisztharmat előtt" című cikkét a Tippek magazinunk legújabb, Szőlővédelmi különszámában.

Európai viszonylatban a járványt okozó szőlőbetegségek közül a peronoszpóráról tudunk a legtöbbet.

Ennek egyik legegyszerűbb magyarázata, hogy a szőlőtermesztők ezzel a betegséggel találkoznak a leggyakrabban. Ráadásul, mivel időről időre – hozzávetőlegesen 5-6 évente- nagy horderejű járványok tizedelik meg a termést, akár már a virágzáskor, leginkább ettől a betegségtől tartanak. A járványos évekre jellemző, hogy a fürtök már a virágzás idején súlyosan megbetegszenek, a mérsékelt fertőzést hozó években viszont a lombozat és a fürtök kései megbetegedésére lehet számítani. Az évtizedek alatt felhalmozódott ismeretanyag aprólékosan beépült a betegség előrejelzését szolgáló modellekbe. Nincs még egy olyan szőlőkórokozó, amelynek előrejelzését ennyire részletesen kidolgozták volna.

Mégis, a gyakorlati védekezés sok esetben nem kielégítő. Pedig az egészen extrém helyzetektől eltekintve (például, ha hosszú ideig kivitelezhetetlen a permetezés) a jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel kordában lehet tartani a betegséget.

Hogy hogyan? - Elolvashatja dr.Hoffmann Péter kollégánk "A peronoszpóráról szűkebb és tágabb összefüggésekben" című cikkében a Tippek magazinunk legújabb, Szőlővédelmi különszámában.

 

A szőlő szürkerothadásáért felelős Botrytis cinerea gomba köztudottan kedveli a csapadékot. Nem meglepő tehát, hogy kártétele azokban az esztendőkben a legsúlyosabb, amikor a szőlő zsendülése–érése idején sok a csapadék. Ennél jóval izgalmasabb kérdés azonban, hogy adott években miért alakulnak ki jelentős rothadásbeli különbségek az egyes termőhelyek között.

Dr. Füzi István fejlesztőmérnökünk "Miért rothad a szőlő az egyik helyen jobban, mint a másikon?" című cikkében ennek a kérdésnek járt utána. Olvassa el Ön is a Szőlővédelmi különszámban

Termelői vélemények

Maróti Attila - Mátrai Borvidék„A megbízható szerek bizalmával”
Drozdík Attilával - Pannonhalmi Apátsági Pincészet Középiskolai tanár és szőlészeti vezető egy személyben – mi köti össze a kettőt? A Pannonhalmi Bencés Rend

A növényvédő szereket biztonságosan kell használni. Használat előtt - különösen figyelmeztető mondatok és jelek tekintetében - mindig olvassa el a címkét és a használati útmutatót!