Miért válasszunk oltott szójamagot?

A nitrogén – mint a fehérjék alapvető alkotóeleme – az egyik legfontosabb növényi tápanyag. Zavartalan fejlődésükhöz főleg a növekedési időszakban igénylik nagy mennyiségben a növények. Meghatározó szerepe van a vegetatív fejlődésben és a termés mennyiségének alakulásában. Régóta ismert tény, hogy a pillangós virágú gazdanövények és a gyökérgümőikben élő baktériumok szimbiózisban élnek egymással.

Rhizobium japonicum a „szója baktérium”

A pillangós virágú növények gyökerein élő Rhizobium baktériumfajok fajspecifikusak, vagyis más-más baktériumfajok találhatók meg az egyes növényfajok gyökerein. Ezek a baktériumok általában természetes körülmények között is jelen vannak a talajban, nagyon fontos azonban, hogy milyen mennyiségben állnak rendelkezésre, illetve milyen hatékonysággal képesek a levegő nitrogénjét megkötni. A szója esetében a nitrogén megkötéséért a Rhizobium japonicum baktérium felel, amely a növény gyökerein lévő gümőkben él (1. kép).

A gümőkben található baktériumok a levegő nitrogénjét megkötik, majd a szója számára gyorsan felvehető és hasznosítható formává alakítják át, amit a növény aminosavak és fehérjék előállítására használ fel. Cserébe a növény energiával látja el a baktériumokat. Ezt a kölcsönösen előnyös együttélést nevezzük szimbiózisnak. A folyamat eredményeképpen nő a növény szervesanyag-tartalma, nő a termés.

A baktériumtartalom és a baktériumok nitrogénmegkötő képessége nagyban függ a talaj minőségétől. Az alacsonyabb szervesanyag-tartalmú talajokban például kevesebb és gyengébb minőségű baktérium él. A talajban lévő „őshonos” Rhizobium baktériumok száma általában alacsony, és nitrogénmegkötő aktivitásuk is szerényebb. Ezzel szemben a nagy hatékonyságú baktériumtörzsek, amelyeket steril körülmények között az eredeti aktív szelekcióból termelnek újra, sokkal nagyobb aktivitást mutatnak, és a vetőmagra kellő koncentrációban felhordva megfelelő mennyiségben állnak rendelkezésre.

Az oltott szójavetőmag használatának előnyei

Azokon a területeken, ahol korábban még nem termesztettek szóját, mindenképpen oltott vetőmagot érdemes vetni, de a szóját rendszeresen termelőknek is tanácsos ezt tenniük két-három évente. A vetőmagoltás lényege, hogy a vetőmagot nagy koncentrációjú, különösen nagy nitrogénmegkötő hatékonysággal rendelkező baktériumokkal kezeljük, aminek következtében kellő mennyiségű és minőségű baktérium áll rendelkezésre. A levegőből megkötött nitrogén mennyisége ezáltal jelentősen megnő.

Számos kísérlet igazolta, hogy az oltóanyaggal kezelt szója nagyobb termést ad, mint a kezeletlen. A kezelés következtében gyorsabban alakulnak ki a gümők a szója gyökerein, és a bennük élő baktériumok aktívabbak, mint a talajban természetes úton jelen lévők (2. kép). A vetőmag felületén lévő baktériumok már nagyon korán, gyakorlatilag a csírázást követően „beoltják” a fiatal gyökérszőröket, és természetes szimbiózist alakítanak ki a gyökér szöveteiben. A képződő gümők 2-4 héttel a csírázást követően már jól láthatók.

További nem elhanyagolható előny, hogy a szója nitrogénigényének kielégítésére így kevesebb műtrágyára van szükség, amivel jelentős költség takarítható meg. És akkor még nem beszéltünk a szója utóveteményre gyakorolt pozitív hatásairól (talajban visszamaradó nitrogén, talajszerkezet javítása), amelyek terméstöbbletként jelentkeznek a termelőnél.

Miért a HiCoat® technológia?

A különböző oltóanyagok eltérő mennyiségben és minőségen tartalmazhatnak Rhizobium baktériumokat. A gyengébb hatékonyságú vagy kevesebb baktériumot tartalmazó oltóanyagok használatakor nem használjuk ki maximálisan az oltásban rejlő lehetőségeket. A nagymagvú pillangós növények (szója, borsó) esetében például magvanként százezer életképes baktérium a minimálisan elfogadható mennyiség. Nagyon fontos tehát, hogy csak jó minőségű oltóanyagot használjunk, illetve olyan vetőmagot vessünk el, amely jó minőségű oltóanyaggal van kezelve.

A klasszikus oltószerek általában por alakúak, de vannak olyanok is, amelyek nedves vagy szuszpenziós formában is felvihetők a vetőmagra. Az oltást a szójatermesztő gazdának közvetlenül a vetés előtt, saját üzemében kell elvégeznie, s az így kezelt vetőmagot 24 órán belül el kell vetnie. Amennyiben a vetőmagot az oltást követő 24 órán belül nem vetik el, az oltást meg kell ismételni.

Korszerűbb megoldás, amikor a szója oltása már a vetőmagüzemben megtörténik. Ez a termelő szempontjából kényelmesebb, hiszen a már beoltott vetőmagot tudja megvásárolni és elvetni.

Ilyen termék a két komponensből álló HiCoat® oltószer. Egyik része a HiCoat® oltópor, amely válogatott, nagy hatékonyságú Rhizobium japonicum baktériumtörzset tartalmaz. Másik része a HiCoat® Adhesive kopolimer ragasztóanyag. Az oltás során a HiCoat® oltópor meghatározott mennyiségét adják hozzá a HiCoat® kopolimer megfelelő, vízzel higított adagjához, és a szóját az így kapott szuszpenzióval kezelik. A folyamat során legalább százezer életképes, nagy hatékonyságú baktérium kerül minden egyes vetőmagra (3. kép), és így kiváló minőségű oltott vetőmagot kapunk.

Mivel az oltószerek élő baktériumokat tartalmaznak, a készítmények tárolása és felhasználása, illetve a kezelt vetőmag tárolása nagy körültekintést igényel (naptól védve, 0–25 oC között, száraz raktárban).

Molnár Szabolcs

termékmenedzser

BASF Hungária Kft.

1. kép Gümő a szója gyökerén, benne élő Rhizobium japonicum baktériumokkal

2. kép Balra kezeletlen, jobbra HiCoat® oltószerrel kezelt szója gyökere

3. kép Balra kezeletlen, jobbra HiCoat® oltószerrel kezelt szójavetőmag

 

Szerző: Molnár Szabolcs

Termékmenedzser - BASF Hungária Kft.

A növényvédő szereket biztonságosan kell használni. Használat előtt - különösen figyelmeztető mondatok és jelek tekintetében - mindig olvassa el a címkét és a használati útmutatót!