A szója gyomirtása

A szójatermesztésben a legnagyobb kihívást talán az állomány gyommentesen tartása jelenti a keléstől a betakarításig. Ha a talaj víz- és tápanyagkészletéért folyó versenyben a szója alulmarad a gyomokkal szemben, a szójatermesztés gazdaságossága már a kezdeteknél eldől. A veszteséget csak fokozza, hogy a gyomos szója nagyobb költséggel és nehezebben takarítható be.

A szója gyomnövényei, a gyomirtás nehézségei

A szója legfontosabb gyomnövényei gyakorlatilag megegyeznek a kukorica és a napraforgó gyomnövényeivel. A magról kelő egyszikű gyomok közül a kakaslábfű, a muharfélék, a vadköles, az egyéves kétszikűek közül a disznóparéjfélék, a libatopfélék, a csattanó maszlag, a parlagfű, a selyemmályva, a szerbtövisfajok és a keserűfűfélék okozzák a fő gondot. Az évelők közül a fenyércirok, a mezei acat, az apró szulák és a sövényszulák a legfontosabbak. A felsoroltak közül kiemelt figyelmet érdemel a fehér libatop és a parlagfű, a levelüket borító vastag viaszréteg miatt. Ezeknek a tulajdonságuknak köszönhetően talán a legnehezebben irtható gyomfajok a szójában.

A gyomirtás megtervezésénél vegyük figyelembe, hogy a szója kezdeti gyomelnyomó képessége gyenge, még a dupla gabonasortávra vetett állomány is csak hetekkel a kelés után képes betakarni a talajt. A szélesebb sortávra (45 cm, 70 cm) vetett állományoknál ez fokozottan érvényes. További nehézséget jelent a szója gyomirtására felhasználható hatóanyagok szűkössége. Nagyon fontos, hogy már a tervezés fázisában komplex gyomirtási technológiában gondolkodjunk. Számos szójatermesztőtől hallottuk már: „a szója gyomirtását évről évre újra kell tanulni, mert minden év hoz valami meglepetést”.

A szójagyomirtás lépései

A szója gyomirtása már a terület megválasztásával elkezdődik. Kerüljük az évelő kétszikű gyomokkal (mezei acat, apró szulák, sövényszulák) erősen fertőzött táblákat, hiszen ezek jelenleg nem kontrollálhatók hatékonyan a szójában. Ezek ellen a gyomok ellen igen hatékony készítmények széles választéka áll rendelkezésre kalászosokban és kukoricában, így irtásukra ezekben a kultúrákban koncentráljunk.

A másik betartandó alapelv a vetés utáni alapkezelés elvégzése. Még szárazabb tavaszokon is érdemes ezt megtenni, mert ezeknek a készítmények hatása, bár csapadékfüggő, akkor is érezhető, ha az eső csak két-három héttel a kipermetezés után érkezik meg. Többet ér, mint ha nem csinálunk semmit, és csak az állománykezelésekre hagyatkozunk. (Gondoljunk csak arra, milyen kevés hatóanyag használható állományban!)

Ha viszont a kezelés megkapja a szükséges bemosócsapadékot, számos sekélyen csírázó gyomnövény ki sem tud kelni. A posztemergens kezelések így jobban időzíthetők, és végeredményben jelentősen javul a technológia hatékonysága.

A BASF szójagyomirtási technológiája

A vetés utáni alapkezelésre az egyik lehetőség a Spectrum® 720 EC 1,2 l/ha dózisban. A készítményt elsősorban az egyszerűbb gyomflórával rendelkező területeken érdemes használni, illetve ott, ahol a magról kelő egyszikű gyomok dominálnak (bár a készítménynek néhány magról kelő kétszikű gyomnövény ellen is van hatása). Komplexebb megoldást ad a Wing®-P, amelynek javasolt dózisa szójában 4,0 l/ha. Két hatóanyaga nagyon jól kiegészíti egymást, hiszen a dimetenamid-P a kakaslábfű és a muharfélék mellett a disznóparéjfajok ellen nyújt védelmet, a pendimetalin pedig a kölesfajok és a libatopfélék ellen erősebb. Meg kell még említeni, hogy – dimetenamid-P hatóanyagának köszönhetően – mindkét termék a parlagfű ellen is erős mellékhatással rendelkezik.

„Egy jó alapkezeléssel sok gyom kikelését meg tudjuk akadályozni, de a nagymagvú, mélyről csírázó gyomok ellen újabb védekezés szükséges a már kikelt szójaállományban. A korai posztemergens kezelések alaphatóanyaga az imazamox, amelyet eddig a szójatermesztők a Pulsar® 40 SL gyomirtó szerből ismertek. 2016-ban új gyomirtó szert vezetünk be Magyarországon, amely szójában, lucernában, szárazborsóban és szárazbabban kapott engedélyt. A Corum® az imazamox mellett egy másik jól ismert hatóanyagot, bentazont is tartalmaz. A két hatóanyag önmagában is széles hatásspektrummal bír, eltérő hatásmódjuknak köszönhetően együtt alkalmazva őket gyorsabb és erősebb hatást biztosítanak még a legveszélyesebb gyomok, például a parlagfű vagy a fehér libatop ellen is.

A biztosabb gyomirtó hatás nemcsak a hatóanyagok jó kombinációjának köszönhető, hanem annak is, hogy a Corum® kiegészíthető Dash® HC hatásfokozóval, ami megkönnyíti a hatóanyagok átjutását a gyomok viaszos levelein. A készítmény alkalmazásának optimális időpontja a gyomok 2-4 leveles fejlettsége, hiszen ekkor a legérzékenyebbek a kezelésre. A javasolt dózis Corum® 1,9 l/ha+Dash® HC 1,0 l/ha. A fokozott perzselés veszélye miatt a készítményt ne használjuk 25 °C hőmérséklet felett!

Amennyiben a terület évelő fenyércirokkal is fertőzött, szükség lehet egy célzott kezelésre is. Erre jó választás a Focus® Ultra, amelynek dózisa 3,0-4,0 l/ha. A kezelést akkor végezzük el, amikor az évelő fenyércirok hajtásai elérik a 20-25 cm-es fejlettséget.

A fentiekből jól látszik, hogy a szója gyomirtása rendkívül komplex feladat. Csak a jól átgondolt gyomirtási stratégia, a vetés utáni alapkezelés, majd az időben elvégzett állománykezelés(ek) hozhatnak megfelelő eredményt. A hibákat később már nem lehet korrigálni, maximum a hatásuk tompítható valamennyire. A gyomirtási technológia megválasztásakor mindig a gyommentes szója legyen a cél!”

A növényvédő szereket biztonságosan kell használni. Használat előtt - különösen figyelmeztető mondatok és jelek tekintetében - mindig olvassa el a címkét és a használati útmutatót!