BASF Agrodivízió Magyarország Főoldal

A Pictor a termésbiztonság nélkülözhetetlen eszköze a repcében

Az intenzív növénytermesztés technológiai lépéseinek szigorú betartásával és a felhasznált inputanyagok körültekintő megválasztásával a lehető legnagyobb profit elérését célozzuk meg. Ennek megfelelően műveljük talajainkat, választjuk ki az adott termőhelynek leginkább megfelelő fajtát. A talajvizsgálati eredmények és az adott kultúrnövény igényének figyelembe vételével történik a tápanyag-visszapótlás, a lehető leghatékonyabb növényvédő szerekkel védjük a növényeket az őket megtámadó károsítóktól. Ezek az eszközök, azon túl, hogy megteremtik a bő termés alapját, a környezeti feltételek kedvezőtlen hatásait is mérséklik, növelik a termésbiztonságot.

Nincs ez másképp a repcében sem, amely mára intenzív növénnyé vált.

A gombák elleni védelem, mint technológiai elem, korábban csupán a regulátorok alkalmazásának mellékhatásaként szerepelt a repce növényvédelmi technológiájában. 2007 tavaszától azonban változott a helyzet. A Pictor megjelenésével a BASF olyan készítményt vezetett be, amely azóta a repce intenzív védelmének nélkülözhetetlen eleme lett.

A Pictorral szerzett tapasztalatairól beszél Lukács József, AgCelence-díjas termelő, a turai Galgamenti Szövetkezet növénytermesztési üzletág-igazgatója.

Kérlek, mutasd be a szövetkezetet!

Szövetkezetünk mintegy 2 800 hektáron gazdálkodik. Az őszi kalászosokból 700-800 hektár az őszi búza, 100-120 hektár a tritikálé és kb. 100 hektár az őszi árpa. Az olajos növényeket tekintve 450 hektár a napraforgó és 370-400 hektár az őszi káposztarepce területe. A mintegy 700 hektárnyi kukoricából 400 hektáron szemes, 300-on silókukoricát vetünk. 550-600 tejelő marhánk és szaporulata ellátására 280 hektár lucernánk és 50 hektár egyéb takarmánynövény-vetésünk is van.

A repce vetésterülete 2007 őszén „ugrott meg” az üzemben, ekkor már 400 hektár vetésünk volt. Előtte nagyjából 200 hektáron foglalkoztunk ezzel a növénnyel. Elég heterogén talajadottságok mellett gazdálkodunk, ezért a repce korábban a gyengébb homoktalajokra került. Itt minimális ráfordítás mellett alacsony hozamokat tudtunk csak elérni. A vetésterületet akkor növeltük meg, amikor a repcét biztonságosabban lehetett értékesíteni, mint az őszi búzát. Jókor váltottunk, hiszen az első intenzív évünkben 4 tonnás termésátlagot értünk el. Ez meggyőzött bennünket arról, hogy a mi adottságaink mellett is érdemes komolyabban foglalkozni ezzel a növénnyel – a repce felértékelődött a vetésszerkezetben. A repcetermesztésben is ragaszkodunk alapelvünkhöz: „Ha már csináljuk, akkor csináljuk jól”.

Tekintettel arra, hogy területünk kb. háromnegyed részével benne vagyunk az AKG-ban, mindenre fokozottan figyelnünk kell, így a vetésforgóra is. A repce nálunk mindig őszi búza után kerül. Az AKG miatt a napraforgó öt év múlva kerülhet vissza ugyanabba a táblába, és mivel elég nagy az aránya a vetésszerkezetben, ez valahol behatárolja a többi növényünk vetését is. A napraforgó utáni második évre megy az őszi búza és ezután a repce. Mivel mindkét olajos növény fogékony a szklerotíniára, ez a betegség nagy odafigyelést igényel.

Milyen termesztéstechnológiát alkalmaztok?

Talajművelésünk a nedvesség megőrzésére és a menetszám csökkentésére irányul, eszközparkunk fejlesztését is ennek rendeljük alá. A repce esetében ez azt jelenti, hogy az őszi búza aratása után azonnal tarlót hántunk és zárunk. Két-három hét múlva, az árvakelések megjelenése után mélylazítás és azonnali zárás következik. Ezután jön az alaptrágya kiszórása, aminek a mértékét a talajvizsgálati eredmények és a növény igénye döntik el. Általában a YaraMila (7-12-12) és a Linzer PRO (14-10-20) alaptrágyát használjuk, 250-300 kg/ha dózisban. A következő lépés a vetőágy készítése szántóföldi kultivátorral.

Augusztus utolsó napjaiban vagy szeptember legelején vetünk. A jó területekre, amelyek alkalmasak az intenzív termesztésre, hibrideket, viszont ha a vetésforgó miatt gyengébb talajokra is jut repce, oda fajtarepce kerül. Az alkalmazott fajtákat és hibrideket saját tapasztalataim alapján választom ki. Ebben a döntésben a minden évben elvetett fajtasorok eredményeire támaszkodom.

A gyomirtást a teljes felületen elvégezzük. Korábban bedolgozós készítményeket használtunk, de ezek megszűnésével áttértünk a korai poszt- és posztgyomirtásokra. Ezekből a technológiákból többfélét is használunk, például a Butisan Start. Az őszi regulátoros kezeléseket a repce 4-6 leveles fejlettségében végezzük el. Erre a célra azoltartalmú gombaölő szereket használunk. Ilyen a Caramba Turbo is, amely szintén helyet kap a technológiában. Minden esetben rovarölő szerrel csávázott vetőmagot vetünk, de ha indokolt, külön is védekezünk a repcebolha vagy a repcedarázs álhernyója ellen. Tavaszi regulátorozást általában nem végzünk, de most valószínűleg szükség lesz rá azokon a táblákon, ahol ősszel elmaradt a kezelés.

Kora tavasszal kb. 200 kilogramm kénes nitrogén fejtrágyával indítjuk el az állományt, de később – a virágzás előtt – még egy kisebb adag nitrogénműtrágyát is kijuttatunk. A szárormányosok megjelenését követően azonnal permetezünk, de a repcefénybogár és a repcebecőszúnyog ellen is védekezünk.

Ami a gombabetegségeket illeti, nálunk is a szklerotínia, a fóma és a becőrontó a legfontosabbak. Saját tapasztalatunkból tudjuk, hogy ezek a betegségek komoly veszteségek okozói lehetnek, ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni őket. Az intenzív táblákon különösen nem. A Pictorról már sokat hallottam korábban is, és előadásokon láttam a Pictorral kezelt területek terméseredményeit. Ezért két évvel ezelőtt úgy döntöttem, hogy egy kisebb területen kipróbáljuk a készítményt. A kedvező tapasztalatok alapján tavaly már nagyobb felületen alkalmaztuk, sőt az idén is tervezünk vele. Rendszerint virágzás közepén használjuk 0,4–0,5 l/ha dózisban, és mivel jól kombinálható rovarölő szerekkel, igyekszünk ezt ki is használni. Méréseink szerint tavaly a Pictorral kezelt területeken 10-15 százalékkal több termést takarítottunk be a kezeletlen táblákhoz képest. Ez várható is volt, hiszen a kezelt táblákon lényegesen kevesebb beteg növényt találtunk, az állomány szebb, mutatósabb volt.

Mennyire bizonyult gazdaságosnak a Pictor alkalmazása?

Azt el kell mondanom, hogy az ilyen anyagoknak csakis az intenzív repcetermesztésben van helyük. A ráfordítások nagysága ugyanis nagyban függ a várható piaci ártól. 70-80 ezer forintos tonnánkénti árnál, extenzív technológia mellett nagyon át kell gondolni, hogy mennyi pénzt költünk. Intenzív termesztési körülmények között, és persze ha az átvételi árak is olyan kecsegtetőek, mint most, érdemes elvégezni a Pictor-kezelést, hiszen ilyenkor ez egy jól megtérülő befektetés.

Lejegyezte:

Molnár Szabolcs

fejlesztőmérnök

Alakítsa át a weboldalt igényei szerint a „Saját oldalam” beállításainak módosításával. Élvezze a személyre szabott hírlevél előnyeit!

A JavaScript nem aktív. Kérjük, a teljes oldal megtekintéséhez kapcsolja be.

A teljes weboldal letöltéséhez szükség van JavaScript-re.

A növényvédő szereket biztonságosan kell használni. Használat előtt - különösen figyelmeztető mondatok és jelek tekintetében - mindig olvassa el a címkét és a használati útmutatót!